Miért kellenek az Energiaközösségek
Az európai klímavédelmi törekvések és a hazai adottságok (jelentős nap, biomassza/biogáz és földhő potenciál) figyelembevételével Magyarországon a hosszú távú cél olyan energetikai iparági struktúra megteremtése (termelői tüzelőanyag mixen belül a megújuló, decentralizált termelés súlyának növelése; aktív fogyasztói magatartás segítése; megújuló termelők integrálását segítő innovatív tárolási technológiák alkalmazása), amelyben a tiszta (CO2 kibocsátás mentes) villamos energia termelés biztosíthatja a hazai ellátás túlnyomó részét: az alacsony változóköltségű nukleáris alaptermelést a több ezer MW teljesítményű megújuló bázisú elosztott termelés egészítheti ki a szükséges rugalmasságot biztosító technológiákkal és eljárásokkal együtt.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. október 13-i 2003/87/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 10d. cikk (2) bekezdése alapján, a jelen pályázati kiírás forrását képező Modernizációs Alap1 pénzügyi forrásainak legalább 70 %-át olyan beruházások támogatására kell felhasználni, amelyek a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelést és -felhasználást, – a szilárd fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával végzett villamosenergia-termeléshez kapcsolódó energiahatékonyság kivételével – az energiahatékonyság javítását, az energiatárolást és az energiahálózatok – ezen belül a távfűtési vezetékek és a villamosenergia-átviteli hálózatok – modernizációját, valamint a tagállamok közötti összeköttetések bővítését célozzák, illetve elő kell segíteni a kedvezményezett tagállamok szén-dioxid-függő régióiban az igazságos átállást, hogy – a szociális partnerekkel egyeztetve – támogatni lehessen a munkavállalók átirányítását, átképzését és továbbképzését, az oktatást, az álláskeresési kezdeményezéseket és az induló vállalkozásokat.Támogathatók a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és a hulladékágazat energiahatékonyságát célzó beruházások is.
Ezen célok elérését közvetett módon segítheti minden olyan energiatermelési és -felhasználási működési forma is, amely elősegíti a megújuló energiaforrások villamos-energia rendszerbe integrálását és azok biztonságos üzemét.
Ilyen működési forma lehet például:
- az energia termelésére, hatékony felhasználására, mindezek rendszer-szabályozást, hálózat üzemeltetést segítő működtetésére és társadalmi, környezeti előnyök kiaknázására szerveződött közösségek (energiaközösségek),
- a több felhasználói terhelést és/vagy termelt villamos energiát kombináló értékesítési, vásárlási, vagy aukciós célú aggregálás.
A 2020-as évek végére olyan energiaszektor kialakítása a cél, amely egyszerre képes magas szintű ellátásbiztonságot szolgáltatni fogyasztó- és klímabarát módon, valamint folyamatosan képes innovatív megoldások integrálására. Az ellátásbiztonságot növeli az importból származó energiával szembeni igény csökkentése és a megújuló energia alapú decentralizált villamosenergia-termelés és ellátás előtérbe helyezése.
A fogyasztók oldaláról az energiahatékonyság növelése, a decentralizált háztáji energiatermelés lehetőségeinek kihasználása, a különböző vezetékes ellátási módok optimalizálása és a rugalmas fogyasztói magatartás képes hozzájárulni a költséghatékony és innovatív energiaellátás biztosításához.
A megújulók jelentős mértékű és arányú rendszer-integrációja okozta szabályozási és hálózatüzemeltetési kihívások miatt is szükség van a villamosenergia-ellátás terén olyan projektekre, amelyek – a jelenlegi energia értékesítési lánc részleges kiváltása/helyettesítése révén – olyan alternatívát kínálnak, amelyek segítik a megfogalmazott energiapolitikai célok teljesülését;
- a decentralizált, helyi energiatermelés révén az ellátásbiztonság növelését és az energiafüggetlenséget előtérbe helyező fogyasztói elvárások kielégítését;
- a megújuló, decentralizált, fogyasztásközeli (hálózati veszteséget csökkentő) energiatermelést, mely klímabarát, illetve;
- a fogyasztók növekvő jogainak kiteljesítését, úgy mint; energiaközösségek létrehozása, aktív felhasználóvá válás, aggregálás, a fogyasztó oldali rugalmasság ösztönzése és a rugalmassági termékek értékesítési lehetősége.
Az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 5-i, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/944 számú Irányelvében (a továbbiakban: 2019/944 számú EU irányelv) meghatározottak szerint a közösségi energiával kapcsolatos kezdeményezések – a hagyományos energiaipari vállalatoktól eltérően – nem a profitot helyezik előtérbe, hanem elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy adott megújulóenergiaforrásból megfizethető energiát biztosítsanak tagjaik vagy érdekelt feleik számára.
A fogyasztók közvetlen bevonásának köszönhetően a közösségi energetikai kezdeményezések jól mutathatják, hogy képesek integrált módon elősegíteni új technológiák és fogyasztási minták – többek között intelligens elosztóhálózatok és a keresletoldali válasz – elterjedését. A már sikeresen végrehajtott kezdeményezések az energetikai szolgáltatásnyújtás puszta előnyein túlmutató gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket teremtettek az adott közösség számára.
Az energiaközösségi tagság nyitva áll a jogalanyok minden kategóriája előtt.
A 2019/944 számú EU irányelv megfogalmazása szerint az energiaközösség – többek között – olyan intézmény, amelynek elsődleges célja, hogy tagjai, részvényesei vagy a működése alá tartozó területek számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson; valamint amely részt vehet
- energiatermelésben, beleértve a megújuló forrásokat,
- energiaelosztásban,
- energiaellátásban,
- energiafogyasztásban,
- aggregálásban,
- energiatárolásban
- energiahatékonysági szolgáltatásokban,
- elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatásokban, vagy
- egyéb energetikai szolgáltatásokat nyújthat tagjai és/vagy részvényesei számára.